Ji Csing

Ji Csing
A VÁLTOZÁS KÖNYVE

- Ji-King -

Részletek Beőthy Mihály és dr. Hetényi Ernő Összeállításából

A Ji-King, más néven a Változások Könyve a világirodalom egyik legrégibb és legnagyobb hatású könyve, Kína legfontosabb írásos emléke. Több évezredes bölcsességeket őriz, a Bibliával és a Koránnal együtt ez a legtöbbször lefordított és forgatott könyv a világon. A Változás Könyve nagyon régi, eredete a múlt homályába vész. Mai formájában több mint háromezer éves, a Kr. e. 1150 körül élt Ven király fia, Csu herceg jegyezte le. A régi kínaiak hittek abban, hogy az életet irányító magasabb erők vonalai kipuhatolhatóak, a jövő megismerhető, ezért életük egy-egy sorsfordító pillanatában útmutatást nyújthat A Változás Könyve, a Ji Csing.

A hagyomány a mitikus Pao-hszi császárnak tulajdonítja a Változások könyvét. Kína az ő idejében vált szellemi központtá, ő alapozta meg azt a társadalmi rendet és műveltséget, amelyre később a hatalmas birodalom épülhetett.

A könyv nem a jövődet mondja meg, hanem javaslatot tesz a jövőddel kapcsolatban. A Ji Csing azt állítja, hogy a valóság szüntelenül változik, a két erő, a JIN és a JANG együtt hatásaként. Minden pillanat – az is, amikor a Ji Csinget faggatjuk – leírható a jin és jang meghatározott kombinációjával. Ahhoz viszont, hogy értelmezni tudjuk a jelent és következtethessünk a jövőnkre, egy Bölcs tanítására van szükségünk, a Ji Csingre, aki már ismeri mi mihez vezet. Még a neves pszichológus, Jung is gyakran használta, mert meggyőződése volt, hogy a Ji Csing válaszainak találatértéke messze túlmutat a véletlen valószínűségen.

A Szóképek

A szóképekről

A Változás Könyve a 64 szent jel magyarázatai során alapvetően képes beszéddel él és a Könyv kínai kommentárjai is előszeretettel alkalmaznak szóképeket. Elhibázott lenne minden olyan nézet, mely a képes beszédet az eredeti kínai szöveg fordítási nehézségeinek tudja be. A képes beszéd szándékosan közvetíti a Könyv mondanivalóját, hiszen „egy kép többet mond tízezer szónál”, és éppen a képek teszik lehetővé, hogy a kérdező a válaszjeleket saját helyzetére, ügyére alkalmazza. A szókép jó kísérlet arra, hogy az olvasót vizuális gondolkodásra serkentse, asszociációs készségének alkalmazására bírja.

A gyakrabban előforduló szóképelemek magyarázata

A Bölcs: aki a Változás Könyvén át szól hozzánk; tehát a mögöttes tanítás; eszmerendszer; átvitt értelemben maga a Könyv.
A bölcs (ember): aki megvalósítja a Könyv mögöttes eszméit, azaz aki egyéni útján megközelíti a    Természet Útját.
A gyenge (ember): aki –a bölccsel ellentétben- még nem kellően közelíti meg a magasabb Taót, aki még szenvedélyei és ösztönei rabja.
A király: a világi hatalom méltó birtokosa; a vezető.
A kocsi: evilági életünk; az adott ügy, folyamat vagy életszakasz.A vándor: az ember; a kérdező maga.
A siker: lehetőség, hogy –a számunkra elérhető- úton maradhassunk. Nagyon fontos, hogy a kérdező a „siker” szóval ne azonosítsa ügyének feltétlen jóra fordulását.
A szerencse: a sors, a végzet. Hogy kedvező, vagy kedvezőtlen-e, arra egyértelműen a „jó” jelző, illetve a „bal” előtag utal.
A nagy víz: utunkat, életünket puszta létével gátoló tényező, jelentős külső nehézség, vagy belső érzelmi elkötelezettség; fontos döntési kényszerhelyzet; utazás, költözés, áttelepülés.
A nagy folyó: a nagy víz.
A nagy ember: a bölcs ember; tekintélyes vezető, világi értelemben; belső énünk jóra törő része; a lelkiismeret.
A csata: mindenképpen kettős értelmű: a kérdező ügyében megnyilvánuló emberi kapcsolatokon kívül feltétlenül jelenti azt a belső harcot is, amely a tanácskérő bölcsességre törekvő énje és gyenge ösztön-énje közt zajlik.