A tanácskérés hagyományos szertartása

Az eredeti jóslás vagy kérdésfeltevés ünnepélyes és szigorú keretek között zajlott. A kérdező öltözetének és testének tisztának kellett lennie, a könyvet vászonba, selyembe csavarva tartották, elkülönítve más tárgyaktól. A helyiségben csak az tartózkodhatott, akire vonatkozott, vagy akiért zajlott a kérdezés. 50 darab cickafark pálcika segítségével jutottak el a hexagramákig. Mindenki saját pálcikakészlettel rendelkezett.

A jósláshoz tehát nem kell más, mint három egyforma pénzérme és a könyv. Az érmék írásos fele a jin, értéke kettő, a fej, a jang számértéke három. Fogalmazzuk meg pontosan a kérdést amire választ szeretnénk kapni majd egymás után hatszor dobjunk a pénzekkel. Így a „véletlen” révén meghatározzuk a jin-jang energiákat az adott pillanatban. Dobásunk értéke nyomán a jangot összefüggő, a jint szaggatott vonallal jegyezzük fel egy lapra, lentről felfelé haladva. A hat alulról fölfelé építkező vonásban, vagyis jósjelben benne foglaltatik, mivé fog átalakulni a jelenlegi helyzet, s hogy mi a megfelelő viselkedés.

A tanácskérés

A Változás Könyvének csupán egyik olvasati módja kapcsolódik a tanácskéréshez, amit némi fellengzősséggel jóslásnak is nevezhetünk. Nyilvánvaló, hogy a szent szövegek készlete mindenkor, minden kérdezőnek, és valamennyi ügyben azonos. Tehát a Könyv maga csak a válaszhoz jutás eszköze. De korántsem véletlen egy adott kua kiemelkedése a 64 közül. Néha a válaszként előhívott kua egy vagy több vonala gyakorta ún. átváltozó állapotú; ez néha igen jelentős jelentésmódosulással jár. Végül is a kérdező a 4096 lehetséges jelzés közül egyre lel rá, de ez a jelzés azonban még nem maga a válasz.

1. Tiszta öltözetben, tiszta, száraz kézzel a Változás Könyvét egy alacsony asztalra fektetjük, amely mellett sarkunkra ülve jól elférünk. A burkoló leplet szétnyitva alkalmi terítőt is képezünk a Könyv alatt. A Könyvön kívül a jóspálcikák, a jegyzeteszközök és a tartóba helyezett két füstölőpálca lehet az asztalkán.

2. A tanácskérés akkor kezdődjék, ha körülöttünk és bennünk is csend van. A helyiségben a pálcikákat kezelő kérdezőn kívül legfeljebb az lehet jelen, akinek az ügyére a kérdés vonatkozik.

3. A könyv nézzen Délre, a kérdező pedig arccal Északnak álljon az asztalkához.

4. Három nyugodt, könnyű meghajlással (a Könyv felé) kifejezzük tiszteletünket a magasabb bölcsességnek, majd ülő helyzetbe ereszkedve meggyújtjuk az első füstölőt. Az 50 jóspálcikából álló köteget a jobb markunkba fogjuk és a feltenni kívánt kérdésre gondolunk. A pálcákkal órairányban három kört írunk le a füstben. Ezután azonnal az egyik –bármelyik- pálcát az Eredő Egyetlen jelképeként elkülönítjük. Ez a pálca nem szerepel a további mozzanatokban.

5. A fennmaradó 49 pálcából álló köteg felső végét a szemöldökök közt a homlokhoz illesztjük, mégpedig bal kézzel, és csendesen így tartjuk, amíg a kérdés eszméje minden mást kiszorít gondolatainkból.

6. Bal hüvelykünket használva, egyetlen nyugodt mozdulattal két részre osztjuk a 49 pálcát. A létrejött két csomót két oldalt az asztalra tesszük. Közben gondolatainkat a kérdés, a kérdésre indító körülmények foglalják le.

7. A bal oldali csomóból egy pálcát bal kis és gyűrűsujjunk közé helyezzük. Majd a bal csomót négyesével leszámolva az utolsó maradékot (legfeljebb 4) beillesztjük a bal gyűrűs- és középső ujjunk közébe. Most a jobb csomót is négyesével leszámoljuk és az utolsó maradékot a bal középső és mutatóujjunk közé helyezzük.

8. Feljegyezzük a kapott számot (ez 5 vagy 9), és a balunkban gyűjtött pálcákat félretesszük.

9. A többi pálcát –persze az Eredő Egyetlen kivételével- egyesítjük, és a 6. ponttól kezdődően megismételjük a leírt eljárást. A maradék szám ismét leírandó (4 vagy 8) és a pálcák félreteendők, majd az eljárást még egyszer lejátsszuk.

10. A feljegyzett három maradék összeadása útján a 13-17-21-25 számsor valamelyik tagjához juthatunk. A négy szám négy féle vonalat jelölhet a kua (ezúttal első, tehát legalsó) vonalaként:

Tehát a két alapminőség jelei állnak előttünk, két-két változatban. A létrehozott szám alapján megvan a kua egyik vonala.

11. Az 5-10. pontokban leírtak ismételt elvégzésével életre hívjuk a következő öt vonaljelet is, és immár kiemelhetjük a 64 kua egyikét. Még ne rajzoljuk azonban meg! Amikor feljegyeztük a 13-17-21-25 számsor megfelelő tagját, mindjárt fogjunk a következő vonalat jelző szám előállításához. Így gondolatainkat a kérdés körül tarthatjuk, míg ha azonnal rajzolni kezdenénk, úgy már a válasszal törődnénk.

Az átváltoztatás

Előttünk áll tehát egy kua hat elemének jelzőszámsora. Most helyezzük a pálcikákat a tartóba, majd rajzoljuk meg a hexagramot. Mint fentebb láttuk (10. pont), a kua vonalai kétfajták –szilárdak és átváltozóak- lehetnek. Megeshet, hogy minden vonal szilárd –ekkor a kérdésre érkező útmutatást egyetlen kuán át közelíthetjük meg.

Ha azonban a vonalak átváltozóak, akkor a kiadódott kuában az átváltozó vonalakat szilárdra cseréljük. Így a megbízható döntés perspektíváját két kua egymáshoz viszonyított értékelése útján közelíthetjük meg.

A jóspálcikák kezelése, a kérdezés

A szent hexagramokat hagyományosan 50 pálcika segítségével állítják elő. Az eljáráshoz bizonyos mértéktartó külsőségek is tartoznak.A pálcikák eredeti (Kínában szokásos) anyaga a cickafark szára; a kívánatos hosszúság kb. két arasznyi. A fontos az, hogy könnyűek legyenek, teljesen egyformák és a szemnek kellemes, tiszta pálcikák legyenek. Helyes, ha letakarva (tálcában, dobozban) minden más tárgytól külön tartjuk őket. Lehetőleg ne vegye kézbe az adott pálcakészletet más, mint aki rendesen használni szokta.

Magát a Könyvet tiszta, világos, természetes textíliába göngyölve tartsuk, lehetőleg ne egyéb könyvek közé állítva.

A kérdezés fő szabályai

1. Légy eltökélt abban, hogy magasabb erők tanácsát kéred fontos ügyedhez.

2. Várd ki, teremtsd meg a tanácskérő szertartáshoz kedvező körülményeket.

3. Fogalmazd meg jól az irányított kérdést.

4. Összpontosíts erre a jóspálcikák kezelése alatt.

5. Ne incselkedj a magasabb erőkkel, játékból sose kérdezz!