Az indigó színt látjuk, ha felnézünk az éjszakai égboltra. Ez a mélykék lilás árnyalat analóg a kiismerhetetlennel, a természetfölöttivel, avagy a mélységgel és a végtelennel.
E szín felbukkanása arra ösztönöz, hogy bízzunk jobban intuíciónkban, ne mindent tisztán logikai úton akarjunk megérteni. A "válaszok" bennünk vannak, és, ha hallgatunk a belső hangra, az jó irányba fog minket vezetni. Sokan tapasztalhattuk már, hogy végső soron az első megérzésünk bizonyult helyesnek, mégsem hallgattunk rá, mivel racionális érveink a döntés pillanatában erősebbek voltak.
Nem tarthatjuk teljesen az ellenőrzésünk és irányításunk alatt az életünket, bármilyen látszat biztonságot is ad ez nekünk. Az általunk nehezen felépített dolgok sokszor egy pillantás alatt összeomlanak, az igazi biztonságot csak önmagunkban találhatjuk meg. El kell fogadnunk, hogy időnként mi is, mások is hibázunk, a lényeges az, hogy tanuljunk a tapasztalatokból.
Ahhoz azonban, hogy meghalljuk bensőnk üzeneteit, időnként csendes elvonulásra, meditációra van szükségünk, amit nehezen tudunk megvalósítani rohanó életformánkban.
Mégis érdemes rá időt szánni, ahogy érdemes figyelnünk álmaink üzenetére, csak úgy mint, a velünk megtörténő események érdekes egybeeséseire is.
Ez a szín segíti a dolgok természetének átfogóbb megértést és sajátos perspektívából való szemlélését.
Az indigó választása azt is jelezheti, hogy nyíltan szembe kell néznünk bizonyos félelmeinkkel, esetleg fóbiánkkal, vagy meg kell szabadulnunk valamilyen lelki terhünktől, ami fenyegető árnyként borul az életünk fölé, és visszatart, a továbbhaladástól. Biztosan meg van bennünk az erő, hogy úrrá legyünk gátlásaink felett és kitörjünk egy minket megkötő helyzetből.
Ez azonban csak akkor sikerülhet, ha kerüljük a túlzott passzivitást, érzelgősséget, avagy a szentimentalizmust. Ezek a feldolgozott érzelmi traumák idővel megértéssé, bölcsességgé érnek majd bennünk és újra pozitív hozzáállással tudjuk majd folytatni az életünket.
Az indigó felbukkanása mutathatja azt is, hogy életünk mostani szakaszában olyan intenzív és egyben szokatlan lelki élmények sorozatában van részünk, amelyeket nehéz összeegyeztetnünk az eddig megismert hétköznapi világgal. Ezek a tapasztalatok álmatlanságot, félelmet, kimerülést okozhatnak és mivel nem tudjuk őket megosztani a környezetünkkel elszigeteltnek és magányosnak érezhetjük magunkat.
Szellemi fáradtság lehet úrrá rajtunk, amit valamilyen boldogságot nyújtó tevékenységgel pihenhetünk ki. Ez lehet valamilyen kreatív hobbi, zenehallgatás is, vagy bármilyen olyan tevékenység, amivel ki tudjuk egyensúlyozni az érzelmeinket.